Egyik legelterjedtebb képzési program. A körkupolás ejtőernyővel történő képzéstől eltérően, a képzés légcellás ejtőernyővel történik, így a tanulónak nem kell külön átképzésben részesülnie. A követelményeket a tanuló – I-X. szintre lebontva – fokozatosan sajátítja el, minimum 22 ejtőernyős ugrás végrehajtása közben.
Az első ugrások bekötőköteles felszereléssel (újabban a bekötőkötél helyett az oktató általi kézi nyitással) kerülnek végrehajtásra, melynek lényege, hogy 1000-1200 méteres magasságból kiugorva a légijárműhöz csatlakoztatott bekötőkötél (illetve az oktató), “automatikusan” megindítja az ejtőernyő nyílási folyamatát. A program bekötött részének befejezése után, a tanuló fokozatosan, mindig több késleltetési idővel, egyre nagyobb magasságból, immár önálló nyitással szabadeső ugrásokat hajt végre.
A program második szakaszában a tanuló, tapasztalat növekedésével, fokozatosan terhelve, újabb testrepülési gyakorlatokat sajátít el.
A tanuló a legmodernebb siklóejtőernyővel ellátott, biztosítókészülékkel felszerelt, háton – a fő- és tartalék-ejtőernyő is a háton elhelyezett tokban – található tandemredszerű ejtőernyővel kerül kiképzésre.
A program kezdeti szakaszában a képzést végző oktatók, – alapos elméleti és gyakorlati felkészítés után – a tanuló tevékenységét a légijárműből, vagy a célterületről kísérik figyelemmel.